Ismét egy mostoha témát veszünk elő. A jelenlegi hazai kisgépes gyakorlat és az oktatás nem hangsúlyozza eléggé a teljesítmény- és súlypontszámítás fontosságát.

Valóban az egyik legmacerásabb dolog repülés előtt, de az egyik legalattomosabb hibaforrás is: az oktatórepülések során soha nem repül olyan túlterhelt konfigurációban a gép, mint egy nyaralásra indulva.

Egy kiváló magyar gyakorló pilóta, Fehér Balázs kétrészes írásának első részét adjuk most közre, amely a súlypontszámítás egyszerű módszerét ismertetve lehetővé teszi, hogy percek alatt értékelni tudjuk, vajon biztonságosan el tudunk-e emelkedni a talajtól.

Itt letöltheted a kiadványt pdf formátumban.

Itt a súlypontszámításhoz használt xls segédletet tudod megnyitni.

Emlékeztetőül nézzük mi történik, ha a súlypont nem megfelelő helyzetben van vagy túlterhelt a gép?

Az elülső súlypont-határ túllépése esetén:

1. A kiegyensúlyozáshoz nagyobb állásszög kell, megnő a vízszintes irányfelület terhelése és a repülőgép indukált ellenállása. Ez azért rossz, mert

• a repülési teljesítmények romlanak,
• megnő az átesési sebesség.

2. Nagyobb a statikus hosszstabilitás mértéke, ezért

• nőnek a szükséges kitérések és a kormányerők a magassági kormánynál,
• a hatótáv és repülési időtartam csökken.

A hátsó súlypont-határ átlépése esetén a hosszstabilitás mértéke csökken, instabillá is válhat a repülőgép:

1. Ezért csökken a kormányerő, érzékeny a repülőgép, így könnyen nagy terhelési többszörös hozható létre;

2. a kormányozhatóság elvesztésekor lapos dugóhúzó alakulhat ki, amiből nehéz, vagy szinte lehetetlen kivenni, a rövidebb törzsű gépeket főleg;

3. általában a megnövekedő ellenállás miatt a hatótáv és repülési időtartam csökken;

4. leszálláskor nehéz a siklópályát tartani, mert a gép folyton emelni fogja az orrát.

Valamint, ha túlterheljük a repülőgépet:

1. A repülési teljesítmények romlani fognak, azaz:

• az átesési sebesség megnő (az átesési sebesség a felületi terhelés függvénye. Ha nagyobb, ez is nőni fog.)
• a fel- és leszállási úthossz jelentősen megnő (hiszen nagyobb sebességet kell tartani, plusz a repülőgép tehetetlenségének növekedése sem elhanyagolható);
• az emelkedőképesség és a csúcsmagasság csökken;
• a hatótáv és a repülési időtartam csökken;
• a maximális repülési sebesség csökken;

2. a manőverező-képesség romlik;

3. kerekek és fékek igénybevétele megnő (ilyenkor fordulnak elő a defektek);

4. az adott szilárdsági biztonsági tényező csökkenni fog, ez különösen turbulens, lökéses időben kellemetlen. Nem lesz akkora tartalék, könnyebben lehet (nagyobb sebességeknél) káros terheléseket belevinni a szerkezetbe. (Könnyebben előfordul, hogy valami deformálódik, nagyon extrém esetben törik a szerkezetben.)

Azt gondolom, elég jó indokot sikerült felsorolni, hogy egy nagyobb útra indulva kiadványunkban található egyszerű xls táblába néhány számadatot beírjunk ellenőrzésként.

Balázs cikksorozatának második részében a teljesítmény analízis gyakorlati részleteit tekintjük majd át.

Addig is biztonságos repülést!