Nem mindenki való pilótának.

Persze semmi emberfeletti nem szükséges ahhoz, hogy egy pilóta egy jámbor C 172-essel elporoszkáljon a nyári napsütésben, de sokfélék vagyunk, s vannak pszichikai adottságok, amelyek csak komoly stresszhelyzetben jelentkeznek.

És a repülésben sajnos előfordulnak ilyen stresszhelyzetek.

Íme egy tanulságos példa:

2006. június 8-án egy oktató és növendéke egy Cessna 152-essel dugóhúzó gyakorlás közben a földnek ütközött és meghalt.

A repülési feladatra a Cessna az Arizona Phoenix Deer Valley repülőteréről indult délután 2:45-kor. Felszállás után 6,100 lábra emelkedtek, mivel a 200 órás, CPL-es növendék egy multiengine oktatói továbbképzés részeként a dugóhúzóval ismerkedett.

A radar szerint a gép több dugóhúzót is végrehajtott, mivel többször hirtelen 1,000 lábas magasságvesztést, majd rövid emelkedő szakaszokat regisztráltak a transzponder jelek alapján. 45 perccel felszállás után viszont 5,500 ft MSL magasságról egy 2,100-as magasságvesztést észleltek, majd a Cessna eltűnt a képernyőkről.

A roncsok elemzése nem adott magyarázatot az eseményre, ezért a szakértők szélesebb körű nyomozásba kezdtek.

A kép illusztráció egy hasonló balesetről

A növendéket korábban tanító oktatók közül az egyikük elmondta, hogy a jelölt repülési képességei kifejezetten jók voltak - de csak a normál repülési tartományban.

Több példát is hozott rá, hogy átesés gyakorlásakor, hajtómű leállás gyakorlásakor a növendék rendkívül izgatott lett, mozdulatai impulzívvá és erőteljessé váltak, és pánik jelei mutatkoztak rajta még oktató mellett is.

Egy esetben olyannyira eluralkodott rajta az izgalom, hogy teljes erővel magához rántotta a kormányt és szorította azt. Egy olyan esetről is beszámolt az oktató, mikor a jobb ülésből neki kellett drasztikusan a növendék lábára ütnie ahhoz, hogy átvehesse tőle a kontrollt a kritikus helyzetben.

Az elmondottakból kiindulva végül az utolsó puzzle darabkát az oktató és a növendék fizikai felépítésének összehasonlítása adta meg a vizsgálóknak: a tanuló 104 kg-os férfi, az oktatást végző pilóta pedig egy 45 kg-os hölgy volt a repülőgépben.

Amennyiben a 104 kg-os növendék pánikba esett a dugóhúzó gyakorlat közben, és magához ölelte a szarvkormányt, a hölgy oktatónak gyakorlatilag semmi esélye nem lehetett a gép átvételére.

Hogy hogyan jutott el a CPL vizsgáig ezekkel az adottságokkal a növendék, arról nem ír a jelentés. Az viszont bizonyos, hogy a fiatalember példája jól mutatja, milyen fontos a repülésben a higgadt, kiegyensúlyozott viselkedés stresszhelyzetekben. Mert a repülésben ezek a helyzetek elkerülhetetlenül jelen vannak, és egy pilóta nem bízhat másban, csak önmagában e helyzetek megoldásakor.

Az is elgondolkodtató, milyen sok szempontot figyelembe kell vennie annak a pilótának, aki megosztja a kabint egy ismeretlennel. Ha kimész egy genovai ciklon idején a repülőtérre, a hangártetőn kopogó esőcseppek közepette rengeteg anekdotát hallhatsz furcsa, veszélyes utasokról.

Nálam sokkal tapasztaltabb pilótáktól hallottam már olyan útitársról, aki életében először egy kétüléses gépben kapott epilepsziás görcsöt, olyan mamikáról, aki majrévasnak használta a Góbé kormányt, és olyan vendégről is, aki ijedtében a legpraktikusabb megoldásnak azt tartotta, ha az első nagy piros kallantyút megrántja, ami a látóterében volt - a Falke főkapcsolóját.

A dugóhúzó pedig különösen erős pszichikai inger annak, aki először találkozik vele. Az alábbi két video egy, a fentiekhez hasonló típusú repülőgépen mutatja be a dugóhúzó során bekövetkező drasztikus magasságvesztést kívülről és a kabinból nézve:

Ha dugóhúzó természetéről és veszélyeiről szeretnél többet megtudni, olvasd el korábbi tanulmányunkat, amely 450 kezdődő és kialakult dugóhúzó baleset tanulságait foglalja össze.

Forrás: AOPA Featured Accidents 2009.
Fordította és kiegészítette: Avasi Gábor